Kismamai nehézségek

Aki már túl van rajta tudja, aki benne van érzi, akinek még csak tervben van gondolja --- a babavárásnak bizony vannak olyan nehézségei, amik kis dolgoknak tűnnek, azonban átérezve felnagyítódnak (természetesen a rosszulléteken/hányáson és egyéb tüneti/személyenként változó dolgokon kívül).

• Cipőfelvétel: valahogy sehogy sem jó - se ülve, se állva, (talán még a legjobb hokedli magasságban ülve) úgyhogy kicsit háttérbe szorulnak a nehézkesen felvehető fűzős cipők

• Leesett/elejtett dolog felvétele a földről

• Hív a természet: a terhesség végéhez közeledve egyre többször (és egyre sürgősebb)

• Láb/kézdagadás

• Alvás: a megfelelő/kényelmesebb pozíció megtalálása és a légzési nehézségek léküzdése a cél 

• Túl aktív a baba: amikor annyit mozog, hogy a kismama elgondolkodik, hogy biztos, hogy csak egy baba van odabent?

• Névválasztás: egyik legnehezebb feladat, mivel evvel a névvel fogja leélni az egész életét - és persze akaratlanul is kötjük a neveket ismerősökhöz (ekkor jövünk rá, hogy mennyi embert nem kedvelünk valamiért :)

(Line Severinsen illusztrátor rajzaival)

Megsimogathatom...?

Gondolom minden kismama találkozik ezzel a kérdéssel. Megsimogathatom a hasad?

Nem szeretnék senkit sem megsérteni, de nekem személy szerint nem kifejezetten jó érzés, hogy mindenki a hasamat szeretné simogatni. Nem tudom, hogy miért érez mindenki késztetést erre. (igen, ez egy belülről jövő inger, amit valahogy semelyik nő nem tud legyűrni, ha kismamát lát - tisztelet a kivételnek).

Értem én, hogy hú de izgalmas dolog, hogy egy ismerős babát vár, de valahogy nem értem, hogy miért párosul azzal, hogy percenként meg akarják fogdosni.

Persze az egy teljesen más dolog, ha a kismama mondja, hogy nyugodtan simogassa meg, vagy ha rúg a baba akkor szól, hogy most rúg, szeretnétek érezni?

Ki tudja, lehet hogy mindenki specialista és ahogy megfogja le tudja mérni a has méretét, hogy tanulmányt készítsen belőle...

Egy rövid és vicces videó, amikor egy kismamánál is elpattanhat a cérna.... :)
Ide kattintva tudjátok megnézni!

Tanácstalan vásárlás

Most, hogy már túl vagyunk a babavárás felén, egészen pontosan betöltöttük a 25. hetet, lassan jönnek a felmerülő kérdések, hogy mit is kell vásárolnunk a babának?

Bennem a teljes tanácstalanság lett úrrá. Kaptam listát, hogy milyen dolgokra lenne igazán szükség, végignézegettem a Brendon babaújságot (ami olyan vastag, mint az IKEA-s), de hogy őszinte legyek így is teljesen meg vagyok lőve.

Persze, ha az ember végigmegy a bababoltban, akkor rádöbben, hogy mennyi mindenre nem is gondolt, hogy szükség lehet (és itt a 'lehet'-en van a hangsúly, mivel számtalan dolog nagy valószínűséggel teljesen haszontalan). A teljesen felesleges dolgok úgyis csak azután derülnek ki, hogy a baba megszületett és rájövünk, hogy elő sem vettük/nem is használtuk. Kezdő anyukaként azonban senki sem róhatja fel nekünk, hogy minek is vettük meg azokat - mivel nem tudhattuk, hogy mire is lesz igazán szükségünk.

Mivel mindennek húzós ára van, így mi apránként szerezzük be a dolgokat - kezdve a legfontosabbaktól az apróságokig.

Személy szerint én lesem az akciókat. Mivel nem holnapra kell mindent beszerezni, így van idő átnézni, hogy hol-mennyiért kaphatjuk meg a fontosabb babadolgokat, így van összehasonlítási alap, hogy egy adott akciónál azt valóban megéri-e megvenni (vagy csak reklámfogás a leértékelésnek mondott akció). 

Összességében úgy gondolom, hogy jól haladunk: van babakocsink, babaágyunk, pelenkázónk, légzésfigyelős babaőrünk, 2 cumisüvegünk, cumisüveg melegítőnk, kókuszmatracunk néhány gumis lepedővel, babamérlegünk (ami később sima mérlegként is használható - igen, olvastam, hogy lehet bérelni is, utána is néztem, de mivel nem tudom biztosan, hogy mennyi ideig lesz rá szükség, így kifizetődőbbnek láttam megvenni) és néhány apró dolog (cumisüvegmosó kefe, orrszívó, műanyag kanál...). Minden egyes dolog megvétele után egy kicsit megnyugszom, hogy eggyel beljebb vagyunk :)

Ettől függetlenül, ha beszabadulok egy bababoltba és meglátom a töménytelen mennyiségű holmit (különböző márkák, típusok...) ugyanúgy elfog a tanácstalanság, hogy 'vajon semmit sem felejtünk el ?' és persze, hogy 'ezek közül tényleg mire van szükség?' 

Bármit vásárolunk is, úgyis csak kitapasztalással lehet megtudni, hogy érdemes volt-e megvenni, mivel mindenkinek más a véleménye és szokása.